Éveken át magánzsebekbe vándoroltak a IX. kerületi parkolási bevételek

Kamu parkolójegyeket adtak ki az automaták, a bevételek nevetséges töredéke landolt a kerület kasszájában, különös körülmények között kiiktatták a távfelügyeletet, és feketén dolgoztatták a parkolóőröket, akik közül egyesek munka közben az utcán drogot árultak. VIP parkolási listát vezettek haveroknak. A parkolást a kerületben olyan emberekre bízták, akiket korábban elítéltek parkolási csalásért, vagy ültek már a vádlottak padján milliárdos parkolási visszaélés gyanújával.

A magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása: elzsarolták 3 millió ember 3000 milliárd forintnyi megtakarítását

2010 őszén mintegy 3 millió pénztártag körülbelül 3 ezer milliárd forintnyi vagyonát (állampapírok, részvények, befektetési jegyek) az állami rendszerbe csatornázták. Nagy részét az államadósság csökkentésére fordították, egy kisebb részét az állami céges tulajdon gyarapítására fordították.

A közel 70 milliárdos metrókocsi-felújításba nem fért bele a légkondicionáló

Új szerelvények vásárlása helyett a régiek (222 db) felújítása mellett döntött a főváros. A gyártó orosz Metrovagonmas végezte a munkálatokat, amelyekre aztán sok panasz érkezett, több szerelvényt ki kellett vonni a forgalomból nem sokkal érkezésük után.

Az Elios-ügy: 13 milliárdos kár érte a magyar államot

Több magyarországi városban ugyanaz a cég végezte a közvilágítás korszerűsítését, melynek egyik célja az energiatakarékos, LED alapú utcai lámpák használata volt. Általános tapasztalat volt, hogy projekt végén az utcák jóval sötétebbek lettek, mint előtte voltak. 2015-ben vizsgálat indult az ügyben: kiderült, hogy a 2012-es pályázatokat úgy írták ki, hogy a feltételeknek csak az Elios Innovatív Zrt. vagy konzorciuma feleljen meg.

Alakuláskor a cégnek két tulajdonosa volt: Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István és egy magyar cég mögé bújtatva egy brit virgin-szigeteki offshore-cég, amit később egy ciprusi offshore váltott fel.

A Mátrai Erőmű története: közel 75 milliárd forint kár érte az államot

2017 decemberében Mészáros Lőrinc vásárolta meg a Mátrai Erőmű Zrt. 72,62 százalékos tulajdonrészét. A vásárlás utáni 2 évben már 15 milliárdos veszteséget termelt a szén-dioxid kvóta drasztikus drágulása miatt. Több milliárdos állami támogatás, majd a Magyar Villamos Művek Zrt érkezett vásárlóként. Az erőmű 2019 végére teljesen eladósodott, és végül összesen 75,14 milliárdot kellett költenie rá az államnak.

A felcsúti kisvasút indulása óta csak veszteséget termel

2016. április 30-án indult első útjára a felcsúti stadion és az alcsútdobozi arborétum között a kisvasút amelyre 600 millió forintos EU-s támogatást ítélt meg az Orbán-kormány. Utasok nem nagyon vannak, és az indulás indulás óta összesen már 23,3 milliós mínuszt (2020-as adat) hozott össze a kirándulóvonat. A pályázatot nem akarták nyilvánosságra hozni, azt úgy kellett kiperelni 2017-ben a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. A kisvasutat meghosszabításának tervét pedig már meg is rendelte MÁV.

Orbán Viktor 2010-ben kisebb államot ígért: azóta megduplázódott az államtitkárok és helyetteseik száma

A Fidesz és személyesen Orbán Viktor egyik kampányígérete volt a kisebb, átláthatóbb és olcsóbban fenntartható államigazgatás. De míg 2010-ben 42 államtitkár és 54 helyettes államtitkár, 2020-ban 78 államtitkár és 122 helyettes államtitkár dolgozott a kormányzatban.

Ráadásul többe is kerülnek: 2017-ben havi 160 milliót tett ki a miniszterek, államtitkárok és helyettes államtitkárok illetménye, 2020 végére már több mint kétszer annyi, 350 millió forint körül volt a bértömegük.

16 milliárd forintba került Orbán Viktor költözése a Budai Várba

Már az első Fidesz-kormány alatt előkerült az ötlet, hogy Orbán Viktor a Várba költöztesse az irodáját, a 2014-es választási győzelem után már semmi nem állt a terv útjába. A Karmelita Kolostorra esett a választás, az addig ott működő Nemzeti Táncszínház a sajtóból tudta meg, hogy menniük kell. A költözés és az azt megelőző felújítás folyamatosan drágult, a végösszeg valahol 16 milliárd forint körül állt meg, amelyből 4 milliárd forintba került csak a miniszterelnöki dolgozószoba.

Milliárdokat költ luxusingatlanokra és festményekre a Magyar Nemzeti Bank alapítványokon keresztül

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013 végén kezdett el ingatlanokat vásárolni és néhány hónap alatt a piac egyik legjelentősebb befektetőjévé nőtte ki magát. Az épületek többsége luxuskörnyezetben helyezkedik el, és oktatási, illetve rekreációs funkciót szánnak nekik. Csak 2020 augusztusa és 2021 januárja (a koronavírus járvány közepén) között 2 milliárdot költött festményekre a jegybank.

750 milliárdos kínai hitelt veszünk fel a szakértők szerint rosszul megtervezett Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására

Kínai hitelből újíthatja fel két kínai és egy magyar, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég a Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszát, így már biztos, hogy többszáz milliárd forint kerül a felcsúti milliárdoshoz. A számítások szerint évente csupán 18 millió euró pluszbevételt hozna az államkasszába a fejlesztés, viszont a projekt ennél 133-szor többe kerül, vagyis ennyi év alatt térülne meg. A legoptimistább becslés szerint is minimum 66 évet jósol. A hitelszerződést 10 évre titkosította a kormány.

Híd a munka világába program: 1,6 milliárd forint sorsa nem tiszta

A Híd a munka világába nevű program keretében az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) 1,6 milliárd forintot kapott szociális szövetkezet alapításra, de kiderült, hogy a pénzből gellérthegyi irodát vásároltak, érdemi munka azonban nem történt, a kitűzött célokat még részlegesen sem érték el. Farkas Flórián 2014-ig az ORÖ elnöke volt, 2014-től romaügyi miniszterelnöki biztos, amúgy pedig fideszes országgyűlési képviselő.

Kásler összerakná Mátyás király csontvázát: a Magyarságkutató Intézet és furcsa projektjei közpénz-milliárdokból

2019. januárjában Kásler Miklós ötlete nyomán felállt a magyar őstörténet megújítását célul kitűző Magyarságkutató Intézet, a kezdetben 800 millió forintos költségvetéssel. Az intézet azóta több projekttel is felhívta magára a figyelmet: megrendelésükre készült a pozsonyi csatát szabadon feldolgozó animációs film (ezt még több is követi majd), összeraknák Mátyás királyt (aztán több királyt is), valamint kidolgoznák a magyar etnofitnesz elnevezésű edzésformát.

Futballstadiont építtetett felcsúti háza mellé Orbán Viktor

2014-ben adták a 3500 férőhelyes Pancho Arénát az 1812 lakosú (2015-ös adat) Felcsúton. A stadion közvetlenül a miniszterelnök háza mellé épült.

Puskás Sportaréna: ötszörösére drágult az építés menet közben

2011-ben még 40 milliárd forintról indult a beruházás, 2017-re már az ígéret úgy szólt, hogy 105 milliárd forint lesz a végösszeg. Ezt követően többször emelkedett még, és végül egy utolsó hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással 8 milliárdos emeléssel végül 190 milliárd forintból épült meg a Puskás Aréna 2019 őszére. A kivitelező a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Építőipari Zrt volt. 

Szerződés nélkül kapott kizárólagosságot Hosszú Katinka klubja a Duna Aréna használatára

Még 2017-ben próbálta meg kideríteni a 24.hu, hogy Hosszú Katintka klubja, az Iron Aquatics milyen szerződés kereténben kapott jogot a Duna Aréna használatára. Mivel az állami Bp2017 Kft. a közérdekű adatigénylésre hosszú ideig nem válaszolt, ezért végül a NAIH kötelezte felszólította az állami céget az adatok átadására. Ekkor derült ki, hogy a Bp2017 Kft. és Hosszú cége, az Iron Corporation Kft. egyetlen közös szerződése a a 17. FINA Világbajnokság népszerűsítéséről szól, tehát a Duna Aréna bérléséről nem kötöttek megállapodást.

A világ legdrágább vizes világbajnokságát rendezték meg Budapesten

2017. július 14. és 30. között rendezték meg Budapesten és Balatonfüreden a vizes világbajnokságot, melynek számlája meghaladta a 130 milliárd forintot. A költségek folyamatosan napról napra növekedtek, még egy évvel a vége után is 27 millióval drágult a rendezvény. 

Állami szervezetek tömik ki százmilliókkal az álcivil CÖF-öt

2017-ben robbant ki az ügy, hogy az állami tulajdonban lévő MVM több száz millió forinttal támogatta tavaly a CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt. Ezt követően sem apadtak el a támogatások: a FIDESZ pártalapítványa, a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Villamos Művek Zrt. is folyamatosan tíz- és százmilliókkal tömi ki a szervezetet, aminek vezetőjét Csizmadia Lászlót a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével is kitüntették.

A Fidesz alapítványokba szervezi ki a közvagyont, ezzel egy párhuzamos államot építve

2020 végén csaknem 100 milliárd forintnyi közvagyon került át a Mathias Corvinus Collegium Alapítványhoz. Azóta pedig már törvény is zöld utat ad hasonló manővereknek. A törvény pedig nem is titkolja: a cél az alapítványoknak és vagyonuknak a mindenkori kormánytól való függetlenség biztosítása.

Rogán letelepedési kötvényei: az állam nem járt jól, és mai napig nem tudjuk kik vásároltak belőle

A Letelepedési Magyar Államkötvény olyan értékpapír volt 2013-17 között, amit az EU-n kívüli befektetők vásárolhatnak a magyar kormány által kijelölt közvetítőkön keresztül és ezért cserébe magyarországi letelepedési engedélyhez juthattak, ezzel pedig az egész unióban szabadon utazhattak.

Nem számítottak volna a költségek egy budapesti olimpia megrendezése érdekében

Már az első Orbán-kormányban felmerült a budapesti olimpia ötlete, 2016-ben pedig be is adta Magyarország a pályázatot a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésére. Már az elején felvetődött, hogy ez nagy falat a magyar költségvetésnek, ugyanis - sok korábbi példa láttán - egy olimpia esetén borítékolható, hogy a kezdeti költségbecslések rendszeresen elszállnak.

Többszörösére drágult a csepeli birkózócsarnok, amit ingyen megkapott Németh Szilárd alapítványa

Az építkezés költségei 4,5 milliárdnál tartanak (félmilliárdról indultak) és e mellé még 100 ezer négyzetméternyi sportingatlant (közte egy futballstadiont) szerzett a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány, amelyet a Fidesz-alelnök alapított és a saját lakcímére van bejegyezve.

A Liget-projekt: égbeszökő költségek, változó koncepciók, természetrombolás

2013 decemberében az országgyűlés - előzetes szakmai egyeztetés nélkül - elfogadta a Városliget-törvényt, ami egy ingatlanfejlesztési megaprojektbe fordul a park zöld felületeinek megóvása, megújítása helyett.

Ráckeresztúron 1 milliárd forintból épül általános iskola

A Fejér megyei 3. országgyűlési választókerület fideszes képviselője, Tessely Zoltán 2017 szeptemberében jelentette be, hogy Ráckeresztúron 277 milliós EU támogatásból megújul és kibővül az általános iskola, majd a következő három évben nem történt semmi. Egészen 2021 júniusáig, amikor is Tessely bejelentette, hogy a kormány hozzádob további 636 millió támogatást az iskola megújításához.

Könyvelési manőverekkel fosztották ki a Mészáros cégébe fektető kisbefektetőket

Hadházy Ákos Facebook-posztban fejtette ki nyomozása eredményét, miután egy kétségbeesett megkeresés érkezett hozzá. A független képviselő szerint 2017-ben, amikor Mészáros a tőzsdére vonult az Opus és a Konzum részvényeivel – a pozitív jövőkép hallatán – számos kisbefektető vett részvényeket. Ezt követően azonban egyre több tőkeemelésre került sor, és sok mindent részvénnyel fizettek ki. Hadházy szerint a cégekből úgy vették ki az osztalékot, hogy csak Mészáros jutott hozzá, vélhetően könyvelési manőverekkel. 

A EU legdrágább lélegeztetőgépeit szerezte be feleslegesen Szijjártó, de vannak akik jól jártak ezzel

Nemzetközi kereskedelmi adatok szerint az egész Európai Unióban Magyarország kötötte a legrosszabb üzletet a lélelegzetőgépek vásárlása során. A gépeket nemcsak drágán szerezték be, de azokon ráadásul a NER bevett emberei, cégei hatalmasat nyerészkedtek. Az eszközök legnagyobb része sosem került használatba: sem ennyi lélegeztetőgépre szoruló beteg, sem elegendő szakértő egészségügyi dolgozó nem volt soha.

Rendszerszintű áfacsalásról rántotta le a leplet Horváth András volt adóellenőr, erre őt hurcolták meg

2013-ben lépett a nyilvánosság elé Horváth András, azt állítván: a legnagyobb magyar adózókkal elnézőbb a NAV az adócsalások ügyében. Szerinte nagyjából 1000 milliárdos tétel az, amit a legnagyobbak évente elcsalnak, miközben a NAV ezekben az ügyekben rendszeresen nem lép fel kellő erővel. A hatóság ezután feljelentette Horváthot, akit őrizetbe is vettek, ám az ő bizonyítékokkal alátámasztott vádait nem vizsgálták ki. 2017-ben szűnt meg ellene a nyomozás.

A koronavírus járvány alatt is jelentősen nőtt a képviselők fizetése

A koronavírus-járvány ideje alatt rengeteg magyar állampolgár megélhetése vált sokkal nehezebbé vagy szűnt meg a korlátázok hatására, ennek ellenére a képviselők fizetése folyamatosan nőtt. Így történt 2020 márciusában is, a járvány magyarországi kitörésekor.

A lassan 120 milliárdból működő MTVA-t többször is hírhamisításon kapták

Évről-évre újabb tízmilliárdokkal nő a közmédia költségvetése, annak ellenére, hogy a szervezet élén a bíróság által jogszerűen hírhamisítónak is nevezhető Papp Dániel áll, valamint többször fordult már elő, hogy szándékosan hazudtak a híradásaikban. Több esetben már bíróság is marasztalta el az MTVA-t.

Mészáros Lőrinc magángéppel ment szilveszterezni a Maldív-szigetekre a koronavírus-járvány ellenére

A járvány alatt a koronavírustól kevéssé sújtott Maldív-szigetekre utazott szilveszterezni Mészáros Lőrinc és társaságára. December 26-tól másfél hetet töltöttek a turistaparadicsomban, ahová a NER által sűrűn használt magángéppel repültek el. Mióta többször is megírta a sajtó az ilyen utakat, ezért februárban letiltották az osztrák luxusrepülő nyilvános követhetőségét.

55 milliárd forintért vásárolt ismeretlen cégen keresztül a világ legdrágább vakcinájából a magyar állam

A Gulyás Gergely által közzétett dokumentumok alapján míg az orosz vakcinák beszerzése közvetítő beiktatása nélkül történt, addig a kínai Sinopharm-vakcinák beszerzésére egy rendkívül kusza hátterű céggel kötött szerződést a magyar állam, miközben közvetlenül a gyártóval is megállapodhatott volna. Ráadásul a világ legdrágább vakcináiról van szó: egy Sinopharm ára 36 dollár, míg összehasonlításképpen a legolcsóbb AstraZeneca 3,5 dollár, a Pfizer-BioNTech 19 dollár, a Szputnyik-V pedig 20 dollár.

A NER-urizálása: 160 millió forintos Ferrari, karóra és társaik

2013-ban jelent meg egy kép Rogán Antalról, amint a parlamentben nyúl be éppen Louis Vuitton táskájába, csuklóján egy (akkor) 3-5 millió forint értékű Hublot karórával. Azóta pedig egyre több fideszes politikus és NER-közeli ember mutatkozott milliós karórákban és terepjárókban.

Hazudnak, majd pert veszítenek és fizetnek: így működik a kormányközeli média

A képlet egyszerű: címlapon, kiemelve állítanak valamit, ami aztán futótűzszerűen terjed a közösségi médiában, aztán ha az érintett perel és nyer, akkor csendben közzétesznek egy apróbetűs helyreigazítást, amit senki nem vesz észre, és már nincs is jelentősége.

Paksi bővítés: évtizedekre orosz adósságcsapdába kerül Magyarország

Hatalmas felzúdulást okozott itthon és az EU-ban, hogy 2014 őszén (a választások után pár hónappal) Orbán Viktor bejelentette: az orosz állami tulajdonú Roszatom végezheti el a paksi bővítést, amihez 3 ezer milliárd forintos orosz kölcsönt veszünk fel, ráadásul a beruházás kevesebb mint felét végezhetik el magyar vállalkozások.

Kulturális TAO: kamuszínházaknál landolt a valódi társulatoknak szánt kiegészítő támogatás

A 2008-ban bevezetett TAO-rendszer eredeti célja az volt, hogy a színházaknak kiegészítő forrást biztosítson, ami sajnálatos módon időközben átfordult egy felettébb gyanús körülmények között működő, az elmút években közel 5,6 milliárd forint közpénzt leakasztó, a szakma által teljesen ismeretlen és el nem fogadott kamuszínházak támogatásának rendszerévé.

Sport TAO: 10 év alatt 800 milliárd forintnyi közpénz ömlött ellenőrizetlenül a sportegyesületekhez

2011 óta lehetőség van arra, hogy a társaságiadó-kedvezmény keretében a cégek döntsenek arról, hogy adójuk egy részét nem a költségvetésbe fizetik be, hanem sportegyesületeknek vagy színházaknak adják át. A rendszer azóta is visszaélésekre ad lehetőséget mivel bár ezek az összegek közpénzek lennének, a parlamenti Fidesz-KDNP többség megszavazta a tao-pénzek titkosítását: nem automatikusan nyilvános, hogy azt mire költik a sportegyesületek.

Magyar adófizetők pénzéből nyitna kampuszt Budapesten a kínai kommunista párthoz hű Fudan Egyetem

A teljes parlamenti konszenzust élvező Diákváros helyett hirtelen a kormány bejelentette 2021 tavaszán, hogy mégsem a magyar vidéki hallgatóknak, fiatalokon segítenek majd olcsó lakhatással és kollégiumi helyekkel, hanem a sanghaji Fudan Egyetem települne az erre kiszemelt területre, magyar adófizetők pénzéből (500 milliárd forint), kínai hitelre.

Norvég Alap: 77 milliárdot bukott az ország, mert a kormány nem volt hajlandó engedni

Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel: a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele.

Hatvanpuszta: nem tudni miből fedezi a milliárdos építkezést Orbán Győző

A hvg.hu becslései szerint 3 milliárd forintot is felemészthet a miniszterelnök apjának építkezése, amelyről maga Orbán Viktor sem szívesen beszél.

Két és félszeresét költötte az állam a vadászati világkiállításra, mint az összes nemzeti parkunk fenntartására

Ráadásul az esemény mentesült a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések alól.

A kormány rekordösszeget, (a sport TAO-val együtt) 797 milliárd forintot költött sportra a koronavírus évében

Közben 2021 január végéig az addig igényelt 27 milliárd forintnyi munkahelyvédelmi támogatásból mindössze 7 milliárd jutott el a cégekhez, valamint a járvány első és második hulláma alatt csak a vendéglátó iparban 60 ezren vesztették el munkájukat a lezárások miatt. De 42 milliárd forint jutott bélyeggyűjteményre is, és a vallásra is háromszor annyi ment el, mint tervezték.

Láthatóan nem folyik munka Orbán fogorvosának kutatóintézetében, ami 1,3 milliárd forint EU-s pénzből épült

A helyszínen győződött meg róla Hadházy Ákos független képviselő, hogy üresen áll és semmilyen munka nem folyik abban a háromeletes kecskeméti irodahában, ami egy fogászati turizmust kutató és fejlesztő intézet.

6 millió euróért (~2 milliárd forint) vett szőlőt Bordeaux-ban Mészáros Lőcinc borásza

A világ egyik leghíresebb borvidékén, a franciaországi Bordeaux-ban vásárolt - egyelőre egyértelmű, hogy miből - neves történelmi szőlőbirtokot egy olyan társaság, amelyet Kalocsai László, Mészáros Lőrinc borásza és egyben üzlettársa alapított. A környéken többször is járt a Honvédelmi Minisztérium egyik repülője.

Szegedi vasútvillamos: 3 perc menetidő csökkenés 30 milliárd forintból

Alig 3 perccel csökkenhet a MÁV szerint a menetidő a Szeged-Hódmezővásárhely vonalon, pedig közel 30 milliárd forintot költöttek csak a pályára az immár 70 milliárdnál is drágább tram-train beruházásból. A fejlesztésnél több fronton feltűnt Mészáros Lőrinc és rokonsága.

Hajléktalanokat aláz az évi 100 milliárdból működő közmédia

A hirado.hu 2021 őszén hirdetést tett közzé, amelyben arra kérték az olvasókat, hogy küldjenek képeket a „lepusztuló Budapestről”. A beérkezett anyagból lehoztak egy összeállítást, amelyben szemét és dugóban álló autók mellett szerencsétlen élethelyzetben levő embertársainkról szerepelnek - az emberi méltóságot sértő - fotók.

Másfél milliárdot kapott Mándoki Lajos az 56'-os forradalom évfordulójára hivatkozva

A Dschingis Khan egykori dobosának európai turnéját és a koncertek felvételét is a magyar adófizetők állták.

Hacacáré: ingyenes, állami koncertsorozat fideszes vezetésű településeknek, kampánycéllal

A kormány 2021 augusztusában ingyenes, országos koncertsorozatot indított, amelynek az „összetartozás közös megünneplése” volt a célja, amit hosszú elzártság után, újra személyesen, együtt lehet megtenni. Csakhogy az érintett települések mind fideszes vezetésűek.

Előválasztás 2021: a legtöbbet a Fidesz költötte internetes hirdetésre

YouTube-on 29,5 millió forintot, Facebook-on 89,2 millió forintot az előválasztás előtti hónapban a Fidesz, ráadásul úgy hogy nem is indultak.

3 milliárd forintba került a mosonmagyaróvári erőmű, ami nem épült meg

Volt alapkőletétel, több milliárdos támogatás, azonban 2012 óta gyakorlatilag semmi nem készült el egy tervezett geotermikus erőműből Mosonmagyaróváron.

Orbán Viktor jó barátjának cége építi meg az egyre csak dráguló fehérvári sportcsarnokot

2013-ban még 5-7 milliárdból épült volna meg az új székesfehérvári multifunkcionális – sport- és rendezvénycsarnok –, az új ár már 35 milliárd - derül ki az Európai Közbeszerzési Értesítőből.

Orbán Viktor jó barátja keresett milliárdokat a védettségi kártyák gyártásával

Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, volt alkotmánybíró, jelenleg a kormánybizottsági tag az elnöke annak a cégnek, amely legyártotta a 8 millió védettségi igazolványt 9,9 milliárd forintért (darabja 979,5 forint).

Külhoni magyaroknak szánt pénzből vett ingatlant magáncélra Kövér László kabinetfőnöke

Kövér László kabinetfőnökének, Veress Lászlónak a családja használ egy II. kerületi villalakást, amit egy elvben határon túli magyarokat támogató alapítvány vásárolt meg.

4,5 milliárd forintnyi közpénzből forgatja első filmjét Rákay Philip

4,5 milliárd forint támogatást szavazott meg a Nemzeti Filmintézet (NFI) Filmszakmai Döntőbizottsága a Rákay Philip-féle Petőfi-film gyártására – derült ki az NFI közleményéből. A Most vagy soha! című filmre megszavazott 4,5 milliárd forintból 2 milliárd egyedi kormányhatározat alapján érkezik.

Oroszbarát, putyinista propagandát terjeszt a közmédia

Az Ukrajna ellen 2022. február 24-én indult orosz katonai invázióval kapcsolatban az adófizetői pénzből működő magyar közmédia a hivatalos moszkvai propagandával összhangban lévő álláspontokat terjeszti.