Éveken át magánzsebekbe vándoroltak a IX. kerületi parkolási bevételek

Kamu parkolójegyeket adtak ki az automaták, a bevételek nevetséges töredéke landolt a kerület kasszájában, különös körülmények között kiiktatták a távfelügyeletet, és feketén dolgoztatták a parkolóőröket, akik közül egyesek munka közben az utcán drogot árultak. VIP parkolási listát vezettek haveroknak. A parkolást a kerületben olyan emberekre bízták, akiket korábban elítéltek parkolási csalásért, vagy ültek már a vádlottak padján milliárdos parkolási visszaélés gyanújával.

A közel 70 milliárdos metrókocsi-felújításba nem fért bele a légkondicionáló

Új szerelvények vásárlása helyett a régiek (222 db) felújítása mellett döntött a főváros. A gyártó orosz Metrovagonmas végezte a munkálatokat, amelyekre aztán sok panasz érkezett, több szerelvényt ki kellett vonni a forgalomból nem sokkal érkezésük után.

16 milliárd forintba került Orbán Viktor költözése a Budai Várba

Már az első Fidesz-kormány alatt előkerült az ötlet, hogy Orbán Viktor a Várba költöztesse az irodáját, a 2014-es választási győzelem után már semmi nem állt a terv útjába. A Karmelita Kolostorra esett a választás, az addig ott működő Nemzeti Táncszínház a sajtóból tudta meg, hogy menniük kell. A költözés és az azt megelőző felújítás folyamatosan drágult, a végösszeg valahol 16 milliárd forint körül állt meg, amelyből 4 milliárd forintba került csak a miniszterelnöki dolgozószoba.

Milliárdokat költ luxusingatlanokra és festményekre a Magyar Nemzeti Bank alapítványokon keresztül

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013 végén kezdett el ingatlanokat vásárolni és néhány hónap alatt a piac egyik legjelentősebb befektetőjévé nőtte ki magát. Az épületek többsége luxuskörnyezetben helyezkedik el, és oktatási, illetve rekreációs funkciót szánnak nekik. Csak 2020 augusztusa és 2021 januárja (a koronavírus járvány közepén) között 2 milliárdot költött festményekre a jegybank.

Nőtt a Hepatitis C-fertőzöttek száma, miután Józsefváros elüldözte a Kék Pont Alapítványt

Józsefváros fideszes többségű önkormányzata 2013 őszén felmondta a Kék Pont Alapítvánnyal 2010-ben kötött együttműködési megállapodást. Az alapítvány szerint a felmondó tervezetről előzetes egyeztetés nem volt, a javaslatról értesítést nem kaptak. A bezárás után látványosan megugrott a hepatitis C fertőzött drogfogyasztók aránya Budapesten.

Puskás Sportaréna: ötszörösére drágult az építés menet közben

2011-ben még 40 milliárd forintról indult a beruházás, 2017-re már az ígéret úgy szólt, hogy 105 milliárd forint lesz a végösszeg. Ezt követően többször emelkedett még, és végül egy utolsó hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással 8 milliárdos emeléssel végül 190 milliárd forintból épült meg a Puskás Aréna 2019 őszére. A kivitelező a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Építőipari Zrt volt. 

Szerződés nélkül kapott kizárólagosságot Hosszú Katinka klubja a Duna Aréna használatára

Még 2017-ben próbálta meg kideríteni a 24.hu, hogy Hosszú Katintka klubja, az Iron Aquatics milyen szerződés kereténben kapott jogot a Duna Aréna használatára. Mivel az állami Bp2017 Kft. a közérdekű adatigénylésre hosszú ideig nem válaszolt, ezért végül a NAIH kötelezte felszólította az állami céget az adatok átadására. Ekkor derült ki, hogy a Bp2017 Kft. és Hosszú cége, az Iron Corporation Kft. egyetlen közös szerződése a a 17. FINA Világbajnokság népszerűsítéséről szól, tehát a Duna Aréna bérléséről nem kötöttek megállapodást.

A világ legdrágább vizes világbajnokságát rendezték meg Budapesten

2017. július 14. és 30. között rendezték meg Budapesten és Balatonfüreden a vizes világbajnokságot, melynek számlája meghaladta a 130 milliárd forintot. A költségek folyamatosan napról napra növekedtek, még egy évvel a vége után is 27 millióval drágult a rendezvény. 

Törvényen felül áll a Budapestre költöző orosz Nemzetközi Beruházási Bank

Kormányközi megállapodás alapján Moszkvából Budapestre tette át székhelyét a Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank), és Magyarország kormánya 2019 júliusában úgy döntött, egy kormányrendelettel 10 millió eurót (3,3 milliárd forintot) tesz a sokszor csak "kémbankként" emlegetett orosz intézménybe. 

A CEU-ra szabták a törvényt, amire hivatkozva elüldözték a jó hírű egyetemet

2017-ben a kormány hadat üzent az áldiplomákat adó hazai egyetemeknek, de elég hamar kiderült, hogy a Soros György által alapított CEU (Közép-Európai Egyetem) magyarországi működésének ellehetetlenítése a cél.

Az egyetemi autonómia ellen küzdve a Fidesz saját embereinek adta az SZFE-t

2020 májusában benyújtottak egy törvényjavaslatot, ami alapján a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) fenntartását is alapítványhoz szervezi ki a kormány. Ezután egy több hónapos tiltakozáshullám és egyetemfoglalás kezdődött, majd sorban álltak fel az egyetem oktatói, nem vállalván az oktatást az új rendszerben. Rekordszámú hallgató passziváltatta a tanulmányait, és a minden eddigi évben megszokott túljelentkezés is elmaradt. Az egykoron nemzetközileg híres képző intézmény és szakmai műhely, ami az SZFE volt, végleg megszűnt.

Nem számítottak volna a költségek egy budapesti olimpia megrendezése érdekében

Már az első Orbán-kormányban felmerült a budapesti olimpia ötlete, 2016-ben pedig be is adta Magyarország a pályázatot a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésére. Már az elején felvetődött, hogy ez nagy falat a magyar költségvetésnek, ugyanis - sok korábbi példa láttán - egy olimpia esetén borítékolható, hogy a kezdeti költségbecslések rendszeresen elszállnak.

A Liget-projekt: biztonságiaknak látszó verőemberek vertek civilt és rendőrt is

2016. július elején a rendőrség egy vitatható eljárás keretében elkezdi kiüriteni a Ligetvédők bázisát, majd felbukkantak a Liget biztonsági "biztonsági emberei", akik aktivistákat és rendőröket is bántalmaztak.

A Liget-projekt: égbeszökő költségek, változó koncepciók, természetrombolás

2013 decemberében az országgyűlés - előzetes szakmai egyeztetés nélkül - elfogadta a Városliget-törvényt, ami egy ingatlanfejlesztési megaprojektbe fordul a park zöld felületeinek megóvása, megújítása helyett.

Római-parti mobilgát: civilek tiltakozása kellett, hogy ne pusztítsák el a parti sétányt

2013-ban Tarlós István bejelentette, hogy Budapest utolsó természetes partszakasza, a Római-part helyén mobilgátat terveznek felhúzni, hogy védje az ott illegálisan, hullámtérben építkező és bizniszelő vállakozók érdekeit, mindez több milliárdos beruházásként, természetesen közpénzből, a civilek és szakmai szervezetek hatalmas tiltakozása ellenére. 

Elpusztították a műemléki védettségű Közvágóhidat, hogy lakópark legyen a helyén

Szinte semmi sem maradt a helyi védettség alatt álló Budapest IX. kerületi Közvágóhídból (amely az országban is a legnagyobb volt): az előzetes tervekhez képest szinte mindent elbontottak a területről, hogy egy török vállalkozó lakóparkot építhessen a helyén.

Két és félszeresét költötte az állam a vadászati világkiállításra, mint az összes nemzeti parkunk fenntartására

Ráadásul az esemény mentesült a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések alól.

Hajléktalanokat aláz az évi 100 milliárdból működő közmédia

A hirado.hu 2021 őszén hirdetést tett közzé, amelyben arra kérték az olvasókat, hogy küldjenek képeket a „lepusztuló Budapestről”. A beérkezett anyagból lehoztak egy összeállítást, amelyben szemét és dugóban álló autók mellett szerencsétlen élethelyzetben levő embertársainkról szerepelnek - az emberi méltóságot sértő - fotók.